Mitől nő a nő?

Nagyon jó kérdés. 1 éve nincs mellettem férfi, mégis ez alatt az idő alatt váltam igazán nővé. A saját friss tapasztalatom az, hogy ez belülről jön. Lehet idomulni helyzetekhez, emberekhez, nekem is volt olyan férfi az életemben, aki mellett nagyon nőnek éreztem magam, de így visszagondolva az valószínűleg csak egy reakció volt, annak a belső minőségnek csak a foszlánya. És persze hat ránk a környezetünk, de ha igazán nő vagy, akkor mindig az vagy.

Egyszerűen másképp létezel a világban.

Szóval a saját megélésem, az én nővé válásom része a teljes önelfogadás és önszeretet. Elfogadása mindannak, ami én vagyok. Eljutottam odáig, hogy bárkit hajlandó vagyok elveszíteni, de magamat soha többé. A megengedés magam felé. Ugyanis sokszor pont az ellenállásunk tartja fent a dolgokat. És valami végtelen erő, amit nem is igazán tudok szavakba önteni. Ez az erő már nem harcos erő, itt már nincs kard, itt már nincs akarás. Itt 1 megingathatatlan belső stabilitás van. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek hullámvölgyek. De már olyankor is béke van ott legbelül. Ez az én megélésem. És tudom, hogy még van tovább… 🙂